Fogd és óvatosan engedd vissza !!!

A csuka, a félelmetes ragadozó

Az egyik legnagyobb édesvízi rablóhal. Nagysága és harciassága miatt sokan szenvedélyesen horgásszák,egyre várva életük nagy fogását.

Rekorderek

Európában a sokáig legnagyobbnak tartott csukát a XVIII. század közepén J. Murray fogta a skóciai Loch Ken tóban. A hatalmas hal 32,7 kilót nyomott, és fejének néhány darabja egészen 1952-ig megvolt. Jan Eggers európai rekordlistáját egy 30,5 kilós csuka vezeti, amelyet 1983-ban A. Wilhelm fogott egy németországi kavicsbányában. A Magyarországon fogott legnagyobbnak számító 20,47 kg-os ( 118 cm hosszú) halat a Gyékényesi kavicshányató adta 1994. február 4-én - a szerencsés Hársfalvi Gábor volt.

Statisztikai adatok

latin név: Esox lucius Legnagyobb súly: 35 kg Átlagos súly: 3-5 kg legnagyobb hossz: 1',4 m Élethossz: 18 25 év Páratlan úszóinak - hátúszójának és farok alatti úszójának - közvetlenöl a farokúszó közelében való elhelyezkedése lehetõvé teszi, hogy a csuka hatalmas. erõvel és nagysebességel,de pontosan vesse magát aldozatárá, csuka az egyik legnagyobb európai ragadozó. Nyílszerû testformáját semmiféle más európai édesvízi hallal sem lehet összetéveszteni. Tökéletesen alkalmazkodott a ragadozó életmódhoz. Álcázó színei, kiváló látása, áramvonalas alakja és úszóinak elhelyezkedése; amelynek köszönhetõen támadása rendkívül gyors, mind hozzásegítik vadászsikereihez.Valamennyi vizünkben megtalálható, a gyors pataktól a széles folyókig, de talán a csendesebb vízekben, tavakban, tározókban, holtágakban, illetve csatornákban érzi~magát igazán jól. Rendszeresen telepítik minden horgászvízbe.

Hogyan vadászik?

A csuka jól tudja álcázni magát. Nekilódulva villámgyorsan óriási sebességet ér el. Ezért szívesen támad lesbõl, és szinte sohasem üldözi áldozatait.A növények közé rejtõzve leselkedik mindaddig, amíg egyetlen villámgyors lendülettel el nem tudja kapni áldozatát. A csuka állkapcsa nagyon rugalmas és száját nagyra tudja nyitni, így viszonylag nagy halakat is letud egyben nyelni. Ez a képessége már a kicsi, tízegynéhány napos csukának is megvan, amely fel tudja falni a hozzá hasonló méretû testvéreit. Egyes megfigyelések szerint a csuka keresztben kapja el áldozatát, majd megfordítja, és fejétõl kezdi lenyelni. A csuka legfontosabb, a vadászást megkönnyítõ érzékszerve a látása. Amikor a körülmények miatt, például sötétedéskor vagy a zavaros vízben, nem tud látására támaszkodni, nagyon finom szaglását hívja segítségül. Az oldalvonalában lévõ, radarhoz hasonlóan mûködõ érzékszervével is képes megtalálni áldozatát.

A legjobb csukázó helyek A csukák egyaránt megélnek a folyókban és a különbözõ állóvízekben. A folyókban szívesebben horgásszák õket, minden bizonnyal azért, mert ott nagyobb kihívás horogra csalni a termetesebb példányokat. A csukák gyorsabban nõnek az állóvízekben, és itt lehet igazán kapitális egyedekre számítani, amit a horgászújságok rekordlistái is bizonyítanak. Állóvízek (tavak, csatornák stb. - a part mellett, a náddal, sással sûrûn benõtt helyeken keressük. Úszózhatunk, pergethetünk akár a kis vízben is, hiszen ott is szívesen megmaradnak, ha találnak valamilyen menedéket, például egy hínárcsomót, nádcsonkot, gyökeret. Õsszel a kishalakat követve visszahúzódhatnak a mélyebb régiókba, ahol mindenképpen érdemes szintén pergetni, tapogatni rájuk. · Folyók- a sebesebb vizet nem kedvelvén itt is megkeresik az akadókat illetve gödröket. Kövezések (partvédelmi-, sarkantyú, ruganyi oldalába elõszeretettel beállnak, ez a legbiztosabb csukatartó a folyóvízeken - pergethetünk, tapogathatunk rájuk

Az év nagy részét a csukák a mély, 3-10 m körüli vízekben töltik. Tavasszal, február végén március elején ívik. Az 5-10 C fokos sekély parti vízeket, valamint az elöntött területeket keresik fel. A nõstények mintegy 40 ezer ikrát termelnek testúlykilogrammonként, így a legnagyobb egyedek akár félmillió ikrát is lerakhatnak. A nõstény csuka jól láthatóan sokkal nagyobb a hímnél, nem egyszer 18 kilósra is megnõ, míg a hímek ritkán érik el az,5,5 kg-t. Ivás után a csukák nagyon erõteljesen táplálkoznak, hogy pótolják elvesztett erõiket. Zsákmányuk ilyenkor a sekély vízekben ívó többi hal, például a bodorkák, a sügérek. A csukaivadékok életük elsõ napjaiban apró vízi élõlényekkel táplálkoznak, de néhány hét alatt igazi ragadozóvá válnak, és a többi hal ivadékait tizedelik.

fel