Fogd és óvatosan engedd vissza !!!

Tihanyi Belsõ-tó Egy szem tenger

~ A tó igen változatos partja és aljzata egyaránt jó lehetöségeket kínál. A nádas elõtt kimondottan jól megy a hal.

Balaton-felvidékére jellemzõ vulkáni eredetre itt is sok minden emlékeztet. A Tihanyi-félsziget magasabb pontjai való sággal körülölelik a tavat. Ez a medenceszerû, alacsony fekvésû terület a vulkáni utótevékenységnek köszönheti létét, s nem sokkal a nagy testvér, a Balaton után alakult ki. A félsziget talajtanilag teljesen zárt rendszert alkot. Tápláló vízek nem folynak be, esetleg csak a fölöslegesek próbálnak elcsörgedezni. A felszín alatti rétegvízekbõl, talajvízekbõl és a lehulló csapadékból nyeri vízkészletét a tó. Pontosabban nyerik vízkészletüket a tavak. Ugyanis két víz található a tihanyi föld nyelven. A jól ismert Belsõ-tó és a ritkán emlegetett Külsõ-tó. Ez utóbbi sekély, sûrû nádassal benõtt, kevésbé optimális a halak számára.

Mélysége átlagban 1,5 m. Természetesen találhatunk kisebb gödröket és sekélyebb részeket is, de kicsik az eltérések. Az aljzat felváltva iszapos és márgás. A nádas elõtt, a község felõli szakasz keményebb, a déli oldal iszaposabb. A tó keleti felénél a kertészet alatt találkozhatunk akadósabb helyekkel is.

Nagy számban él benne a ponty és a süllõ. Viszonylag sok az amur és a harcsa, és nagyra is nõnek. Szintén jellemzõ a balín. Szép számmal foghatunk más keszegfélét is, de elvétve angolna is akadhat. Mivel a Tihanyi Tájvédelmi Körzet része az új balatoni nemzeti parknak ma már csak õshonos halakat telepítenek.

Keszegre és pontyra jó hely a csónakból megközelítethetõ nádszél területe. Feltolós, felfektetõs úszózással próbálkozzunk. Partról a fenekezés a legkedveltebb, mivel a viszonylag sekély víz megköveteli, a távolabbi dobásokat. Ajánlatosabb elõnyben részesíteni a finomabb feederezést, illetve a könnyûfenekezést, de a hagyományos önetetõs fenekezés is gyakran beválik.

A tavaly fogott 10-12 kilós amurok tár sai idén is megtalálhatók a tóban. Horogra kerítésük a szokásos hazai fenekezõ mód szerrel, zsenge kukoricával, illetve friss hajtásával lehetséges. A fõzött száraz kukori cát és a pufit is felveszi - ne lepõdjünk meg tehát, ha váratlanul a bevágás után a szoká sosnál hevesebb ellenállást érzünk.Ragadozók

A süllõkre minden szokásos módszerrel érdemes próbálkozni. Az egyik leghaté konyabb az úszózás, amivel a kenvén aljzatú területek fölött alkonyattájt ered ménnyel kínálhatjuk fel a csalihalat - a helyiek a bodorkára, kis keszegre és razbórára esküsznek.

Balinozni vágyóknak vízigolyós felsze relésen úsztatott kishal, javasoltak a hely ben fogható keszegfélék, de a pergetõ bo tot is tartsuk elöl, hiszen a távolabb rabló balinokat inkább a balinólmos, mûlegyes felszereléssel tudjuk becserkészni és egyúttal becsapni i's.

Aki harcsára pályázik szintén sok mód szer közül válogathat. A kuttyogatás ugyan csak csónakból jöhet szóba, de az úszózást és a fenekezést már a partról is ûzhetjük. A horogra kárászt, vörösszár nyút, piócát, nadályt vagy lótetût is tûz hetünk.

Noha a Balaton nagyon közel van, a Tihanyi Belsõ-tóban nem találkozhatunk snecivel. Ez azzal magyarázható, hogy feltehetõ leg soha nem volt kapcsolatban a vulkáni medence tava a ma gyar tengerrel. Persze joggal merül fel a kérdés: és a mada rak nem hurcolhatták volna be az ikrákat?
Intenzíven
Évente hat alkalommal telepíte nek a Belsõ-tóba halakat. Álta lában 100 mázsa felett van az egy év alatt a tóba helyezett mennyiség.

fel